Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Part 6 ( Korhatár 14)

2011.09.20

 

 

 

Itt a vége e történetnek, bár ha belekezdenék, hogy hogyan épült fel a végén a kocsma, akkor a végére nem érnék...

 

 

 

                

 

     Part 06.

 

 

 


A szünetben a fiúk megöltek egy kutyát. Rosszul érintett. De Lucy a vektoraival széttépte a bent lévőket. A vér rám fröccsent, és az egyenruhám egy merő piros vér lett. Hányingerem lett. Üvöltöztem, és hánytam. Belém szállt az ördög, csak azt nem értettem, hogy tudtam. Helena próbált nyugtatni. De én üvöltöztem. Egyre csak ezt üvöltöttem.

- Gyilkos vagy Ne csináld! Ne csináld! - Üvöltözésemben rájöttem, hogy nem bírom. Hánytam, és a végén már csak vér jött ki a számon. Beleharaptam a számba, és egy eret haraptam el. Sírtam, és már kezdtem szédülni. Sophie a számba nyomott egy nyugtatót. Lucy odajött hozzám.

- Miért nem öltél meg! - Kiabáltam. - Meg kéne halnom!

- Nem öllek meg, te nem voltál benne a dologban! - Monda Lucy. Azt hittem, hogy rávetem magamat és megfojtom…

 

 

 

 


                             
Sexy Beach Pub.

 

 

 

 

Úgy döntöttem, Japánban maradok. Nem akartam volna procedúrát, hogy örökbe tudjam fogadni Nana-t, ezért inkább kint maradtam Japánban.

Nana rám nézett majd végighúzta a kezét a csonkomon.

- Jól érzed magad? - Kérdeztem.

- Azt hiszem. - Mondta Nana, és hátradőlt a székben. - Nem tudom, de valahogyan miért csináltad azt, amit Lucy-vel…

- Nem tudom. Érted. Szeretlek Nana, és nem akarom, hogy bajod essen. Ő bántana téged, ha továbbra is Diclonius marad. Ezért tettem azt, amit.
Kouta rám nézett, majd megkérdezte.

- Mit csináljunk a kocsmával, ami ránk maradt. Eltűnt a tulajdonos, mit csináljunk, hogy felébresszük a helyet?

- Bármit tudok főzni. Csak egy teraszt kell építenünk, meg pár embert alkalmaznunk. Tudok főzni, és ráadásul itt most valamennyire hasznomra lesz a szarvam. - Mondtam. - Sör, pálesz, vodka, és minden féle jópofaság. Sushi mestert szerzünk, és már késszen van az étterem. - Mondtam, és ránéztem Nyuu-ra, aki Mayu-val és Mayu kiskutyájával, Wanta-val játszott. - Aranyosak. Nincs semmi gonoszság Nyuu-ban.


 

                            Helena és TJ.

 

 

Helena felébredt. Mellette voltam, a lányával együtt. Helena rá nézett Hedvigre, majd átölelte.

- Tudod, hogy miért nincs szarvad? - Kérdezte Helena. - Születésedkor el akartak vinni a laborba. Én ezt nem akartam. Letörtem, majd úgy adtalak oda Kurama-nak, akinek pont akkor született meg a lánya. - Helena rám nézett. - Előbb utóbb el kellet volna neki mondanom. Én az hiszem már elégé érett, hogy megértse. Amúgy látom a szemedben, hogy valamit el akarsz mondani.

- A csárda helyére, ahol lerészegedtünk, csinálunk egy aranyos kis Pub-ot. Már találtam egy Sushi mestert is, hogy tudjunk kérésre csinálni Sushit. - Mondtam, és megfogtam a szarvamat. - Letörtem Lucy-nek. Nem jelent már ránk veszélyt. - Mondtam.

- Tj a szomszéd szobában van. - Mondta Helena. - Tudom, hogy szereted, nyugodtan átmehetsz hozzá.
Átmentem Tj-hez, de már nem ő volt bent. Meghalt. Csak a teste volt, egy élettelen fiú teste. Alig volt 17. Egy lövedék végzett vele. Elaludt. A kezében egy papír volt. Megnéztem mi volt benne írva.

- Sanya, kérlek a tengerparton temess el. Máshová nem akarok kerülni. Bocsánat, hogy csak egyszer tudtalak megvédeni. Szeretlek… Tj! - Kiáltottam fel.

 A szívébe lőttek egy golyót. Nem tudtam, de szerintem ő akarta. Ameddig ki nem ment egyszerűen a laborból addig a teste rabja volt. Csak én voltam mellette.
Összeestem, majd úgy éreztem, hogy a testemen kívülre került a lelkem.

 

 

 

 

                         Nyuu.

 

 

 

 

Meg akartam volna tudni, mi folyik nélkülem. Ez csak egy állom volt. Bementem Kouta szobájába, ahol Nyuu egy dobozt nyitott ki. Szép zene szolt belőle. Talán egy Visual Kei ( Japán rock műfaj) számra emlékeztetett, mintha a Versailles szerenádja lett volna ilyen hatással rám. A hangulata olyan volt, de nem az volt. Nem rock volt, csak a hatása volt olyan. Helenával hallgattuk a szerenádot orrvérzésig. De hírtelen rájöttem hogy mi ez. Lillium.
  Megnéztem közelebbről a dobozt. Gyönyörű volt. Rájöttem, miért emlékeztetett a szerenádra.
Ezt mutatta meg nekem utoljára Lucy. Helena meg a szerenádot mutatta meg.
Nana éppen az alsó szinten próbált főzni. Nem hittem volna, hogy jól tud.
Hírtelen visszatértem a testembe. Nem értettem, hogy hogyan kerülhettem ki a testemből, majd elkönyveltem, mint Tj halálla utáni sokk.

 

 

 

 

    Forma 1-es előélet

 


 

 

Kimerülten feküdtem a Japán forma1-es futam után a box utca előtt. Komajashi rohant végig a box utcán, majd amikor már ő is elment felmentem a tervezőasztalhoz, majd hírtelen elejtettem a ceruzám, és elaludtam. Nem akartam volna mérnök lenni, de tesztpilótának álltam három hónapra, hogy meglegyen az egyetemre a pénz.


 

   Tanítom Nyuu-t!

 

 

 

 

  Nyuu-t tanítottam arra a szóra, hogy sör. Egyszerű, de azért nem annyira. A magyar ugyebár a legnehezebb nyelvek közé tartozik, és szegénynek a szótárában, csak annyi volt, hogy Nyuu, meg hogy Ie ( Japánul: nem).
Nana lejött a lépcsőn, majd ránézett Nyuu-ra.

 - Sikerült már?

 - Nem. - Mondtam.

 - Nyuu! - Kiáltott rám a Nyuu. - Nyuu!

 - Klotyó? - Kérdeztem

 Nana letérdelt mellém, majd megnézte a műkezemet.

- Jól meg van csinálva. - Mondta, és körbenézett a szobámon. - Miért úgy döntöttél, hogy itt maradsz?

- Nem tudom, de hiányoztatok volna. Te legfőbbképpen Nana. Tj-t tegnap temettem el. Alig volt barátja, csak én.

- Oké, akkor Nyuu, légyszi nézzél ide! - Mondta Nana, és mepróbálta Nyuu figyelmét magára terelni.

- Légyszi! Nyuu figyeljél ide!

- Sör! - Kiáltott fel Nyuu.

- Ez az! - Kiáltottam fel.

- Ezt akartad volna neki megtanítani? - Kérdezte Nana.

- Igen! - Kiáltottam fel. - Köszönöm, szeretlek! - Öleltem át a lányokat. Rájöttem, hogy velük szeretnék lenni, akármennyire is olyan voltam, mint egy óvónéni.

 

 

 

 

                                Utolsó találkozásom Lucy-vel.

 

Lucy-t megtaláltam a tetőn, egy zenedobozz felé görnyedve. Lillium…

Nem tudtam, de valahogyan úgy éreztem magamat, mint ha én lennék a világegyetem egyik űrszemete. De ezt jó értelemben értve. Láttam már mindent, de ezt még nem. Lucy és Nyuu összeolvadt egy harmadikká.

- Lucy. - Öltem le a lány mellé.

- Ne szólíts kérlek így! - Kiáltott rám a lány. - Az a diclonius énem. Én már nem vagyok az. Sem Nyuu. Én nem tudom. Ki vagyok én?!

- Segítsek? - Kérdeztem. - Kislány korodban mi csak Boku-nak hívtunk. Azért mert mindannyinkban benne volt a hajlam, hogy gyilkoljunk.

- De az azt jelenti, hogy fiú vagyok, azaz a férfiben az én.

- Meg mintha neveztünk volna Fire-nek is. Igaz kemény, de tűzről pattant menyecske lehetsz a lelked mélyén. Hát ha az én gyerekem összeverekedne a tiéddel, akkor menekülnék…

- Tényleg, de mintha azt a nevet használtam volna, amikor bejött a gépezési láz, hogy Ai.

- Ai, üdv köztünk. - Mondtam, és átöleltem Lucy-t aki most már Ai.

 

          Váltsuk valóra a Sexy Beach Pub-ot!

 

Elkezdtem bepakolni a poharakat a bárpult mögé, majd megpróbáltam elővenni a bicskámat. A bárpult alá belevéstem.

„Ne adj alkoholt 19-nél fiatalabbnak! (2010 Agusztus 13)”

Nana eközben felírta a menüt az egyik táblára, míg Kouta barátkozott a ténnyel, hogy Lucy, Nyuu és Ai egy azon személy. Hírtelen megjelent Kurama, majd megkérdezte.

- Pincért kerestek?

- Igen! - Mondtam, és leraktam Kurama elé a szerződést. - Magyarul írtam, jobb ha el sem olvasod.
Kurama aláírta a szerződést, majd leült az egyik székre.

- Miért pont Sexy Beach?

- Mert ezt találtuk ki, hogy A Sexy Beach a szép csajok miatt találó név. - Mondtam, és vártam, hogy Nana feje kikandikáljon a bárpult alól. De meglepetésemre más is volt a párpult mögött. Ai, vagy Lucy, vagy akinek máskép tetszik, az találjon ki valamit helyette.

- Csak beszélgettünk! - Mondta Ai, és átsegítette Nana-t a bárpulton.

- Apa!- Kiáltott fel Nana, és odarohant Kurama-hoz. Hírtelen azt vettem észre, hogy Három ismerős hang sugdolózik a bár mögött. Kinyitottam a hátsó ajtót. Helena, a lánya, és Sergej volt. Helena a nyakamba ugrott, majd közbenézett.

- Jól nézz ki a fogadó. - Mondta Helena, és leült Kurama mellé. Sergej ajkán találtam az enyémet. Hírtelen elpirultam. Nana nézett ránk, majd elmosolyodott. Hírtelen leszaladt az emeletről Yuka, Wanta, és Mayu.

 Örültem, hogy végre minden rendben van. Lucy újra egy személyiségű, és ráadásul egy kedves és aranyos, sőt a lehető legjobb énje jött elő. Szeretem, és ráadásul, már nem is kell félnem, hogy egyik nap arra ébredek, hogy a másik karom is elvész.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 


Utolsó kép


Anime life


Óra


Szavazás




Archívum

Naptár
<< November / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 90334
Hónap: 1193
Nap: 38